2017. jan 26.

Daytrip minden mennyiségben!

írta: a koala az expresszről
Daytrip minden mennyiségben!

 20170124_143822_hdr-1328x747.jpg

Eleve hirtelen jött ötlet volt az utazás, és gyorsan kellett kitaláljunk mit szeretnénk, így amikor Borneó felmerült, eleve abban gondolkoztunk, hogy majd befizetünk egy-két daytripre és az majd jó lesz!

Hát befizettünk és vegyesek az érzelmek... 

 

 

Daytrip1

célpont Mengalum szigete

 

 

Rögtön rosszpont volt a 7 órai kezdés, letámolyogtunk enni, de az étterem szintén 7-kor nyitott, így nem lehetett azt mondani, h bőségesen be tudtunk reggelizni miközben a transzfer sofőr már ott toporogott az autója mellett. Valamit magunkba túrtunk, és a végén szemfülesen nagyot belemarkoltam a sütistálba, de még így sem én nyertem a sütilenyúlóversenyt!

Kicsit kaotikusan indult (és végig az volt) a túra. Mindenki kedves volt, meg minden, de talán van jobb megoldás annál már a XXI. században, mint hogy ráírják piros tollal a kezemre, h J5. Aztán amikor üvöltötték a számot akkor tudtuk, h valami akció van!

Ja persze vennünk kellett egy törülközőt gyorsba az egyik árusnál a kikötőben, hiszen sznorkelezni minek pakoljunk ilyesmit :) Beugrott, hogy abba csavartuk a pálinkát és gondosan leadtuk Kuala Lumpurban, így most boldog tulajdonosai lettünk egy szép narancssárga és a butikos csaj szerint nagyon nedvszívó valaminek...

A hajóval egy másfél órás kéjutazás után értünk a szigetre. A hosszú és keskeny (kb 50 személyes) hajó igazi kendácsművek volt: folt hátán folt és gyorskötöző ezer számra  és a seggén két bivalyerőv Volvo Penta (talán 750-esni). Tolta is neki rendesen, és a folyamatos hullámzás miatt vidáman osztogatták a hányószacskókat. Rajtunk kívül a többi utast a másfél milliárd kínai ide eső része adta, és természetesen volt köztük egyéniség aki sárga hajjal és szedett szemöldökkel kappan hangon vonyította az aktuális slágert .

Kikötés után másfél óra üresjárat: a kínaiaknak próbálták elmagyarázni - kevés sikerrel - hogy mi a tököm az a sznorkelezés. Az egy órás brífing eredménye: fordított pipa, hajba beakadt szemüvegek stb... és ez csak amíg elhaladtunk 5 sornyi szék mellett. Mi addig kerestünk két függőágyat és végre élveztük a látványt! Mert tagadhatatlanul gyönyörű helyen voltunk! Buja zöld növényzet, fehér homok és szemtelenül türkizkék víz!!! 

Ezek után a vízi világ rettenetes csalódás volt! Pár sneci meg ebihal ténferegett a döglött korallok között. Na jó lehet, hogy kicsit el vagyunk kényeztetve és (elég szép helyekre sodort már az élet snorkelezni, merülni) csak azért finnyogunk, de többet vártunk a dologtól! Szerk: Szilvi jelezte, hogy ne húzzam le ennyire a helyet, Ő látott pl pár Picasso-halat.

 Az ebéd sorbanállós mulatság volt: a tányéromra púpoztak mindenféle ronda dögöt, amivel megint Szilvike járt jól! Ez az ebédrész nagyon szervezetlennek tűnt, hosszú sor kígyózott, egyszerre engedték rá a tápra a kb 100 embert, így bár jók a kiskínaiak kungfuban, de kihasználtam a testi fölényemet így nem maradtunk éhen!

 20170124_133545_hdr-1047x589.jpg

Természetesen lett kutyahaverunk is

 20170124_142225_hdr-771x1254.jpg

Végre ettünk a legendás duriánból - igaz csak jégkrém formában! Hát nem vertem tőle a seggem a földhöz, Szilvi egy kis illatminta után kijelentette, hogy ha bottal ütöm akkor sem! Szóval nem nagyon vágom ezt a durián őrületet mert olyan büdös mint a kolerea, ráadásul beette magát a receptorainkba, és azóta mindenhol érezzük!!!

A délutáni horgászaton nem vettünk részt, az eddigiek alapján sanszos, hogy mindenki kapott 10 percre egy zsebpecát amit meghúzkodhatott az üres vízben, és rögtön öreg halásznak érezhette magát !

Inkább sétáltunk egyet a tengerparton. Sajnos - bár a látvány tényleg gyönyörű, az összképen sokat ront a sokszáz szétdobált petpalack, megbolondítva pár hűtőajtóval, nyomtató tonerral.
De azért nem panaszkodom:
20170124_103439_hdr-1328x747.jpg 
Hazafelé muszáj volt új csúcsot döntenie a hajósofőrnek a döghullámokon, vagy csak élvezte a sikongató kínaiakat nem tudom, mindenesetre voltak fenntartásaim a hajó integritásával kapcsolatban,  de végül nem tört ketté! Faszán megdolgoztatta a Volvo Pentákat, ennél fogva sok kínainál kopogott a sárgarépa a kis zacskókban! A mögöttünk lévő sorban 3ból2 rókázott, de nem hiába származik a magyar az Atlantiszról, nem tudták átragasztani ránk ezt a projektet.
20170124_102332-1328x747.jpg
Esti kis intermezzo: én állítottam, h a trópusokon a langyos víz a megszokott, Szilvi viszont ragaszkodott a melegvízhez, így jeleztük a portán a problémát. Feljött az ember egy létrával, majd buzergált valamit a zuhanyon és mondta, h ok ebből új szoba lesz, úgyhogy az este nyugis vacsora helyett költözés lett meg KFC. Pedig úgy terveztük, hogy hódolunk a street food szenvedélyünknek és keresünk vmi kispiszkost, de amit találtunk nyitva a környéken annak vagy kutyatáp szaga volt, vagy gyanúsan patkányláb formával bírt!
Daytrip2
célpont Kota Kinabalu városnézés
Reggel 9kor Stephen (nem tudom az ázsiaiak miért választanak idegen neveket maguknak) máridő előtt ott toporgott a szálloda előtt. Na ő király kis túrát vágott le nekünk, és hozta mindazt, amit az ember elvár egy ilyen mókusságtól. Összeszedett volt, nyomta a szöveget végig, rengeteg infót megtudtunk a városról! Voltunk múzeumban, mecsetben, kínai templomban (baszki itt volt a legkevesebb kínai) nyomhattunk egy fotót a sziget legmagasabb kormányzati épületéről és még egy kilátóból is kiláttunk - szóval tartalmas volt a túra, erre nem sajnáltuk a kreditet!
img_20170126_194909-1173x1173.jpg
20170125_111915_hdr-1328x747.jpg
20170125_103212_hdr-1328x747.jpg
Daytrip3
célpont pöcsorrú majom és firefly les
Na délután újra kisbuszba vágtuk magunkat és órákig utaztunk koreiak és ki hitte volna kínaiak társaságában. Aztán bepattantunk valami lelakott ladikba és 3 perc utazás után 5 teljes percig nézhettünk ahogy a majmok a fák között lóbálják az arcukra nőtt pöcsüket...
20170125_173236_hdr-1328x747.jpg
És ennek így tud örülni egy hajórakomány kínai:
20170125_173552_hdr-1328x747.jpg
Utána "fini" ebéden vehettünk rész - így képzeltük el az étkeztetést a maláj börtönökben. Kicsit kergettünk még a tengerparton pár szarvasmarhát, de nem voltak túl együttműködőek
Aztán vissza a Titanicra. Közben ránksötétedett és indulhatott a firefly vadászat - egy hajónyi kínaival! Már az is magas volt nekik, hogy a hosszú vékony hajón ne mindenki egy oldalra üljön. Mondtam is, h vajon mennyi idő alatt fogunk felpattanni és beborulni amikor meglátják az egyik oldalon a szentjánosbogarakat. És igen, a guidenak azonnal üvöltenie kellett, de figyelt, így nem borultunk...
Aztán persze addig addig sipítoztak meg visítoztak, amíg Szilvike megunta a rajcsúrt és használni nem kezdte a HANGOT - na onnantól egy sokkal csöndesebb hajótúrán vettünk részt! 
A guide lámpájának hatására megelevenedett a part menti növényzet és világító pontok ezrei rajzottak a folyó két partján. Páran közülük betévedtek a hajóhoz, így Szilvike kezén percekig korzózott az egyikük.
Ez a pár perc végül megmentette a túrát - eltekintettünk a pénz visszatérítésétől...
Szólj hozzá